AUG. 24. VASÁRNAP

Mivel volt bérelt autónk, Isten napját a magyar templomban szenteltük meg. Nagy öröm számunkra, ha olykor eljuthatunk oda.

Az ebéd ezúttal ismét valami új volt: igazi indiai. Pralay ugyanis előző este egy egész szatyornyi kaját hozott nekünk a szülinapi zsúrról. Nagy sikere azonban nem volt. A csapati jól fogyott, de a "zöldség-pörkölt-szerű" valami csípős volt, így se Marika, sem én nem tudtunk belőle jóllakni. Marika végül édes répaszószt majszolt, én küzdöttem a csípőssel, Pisti meg jóllakott. A desszert szilvának látszó, édes szószban úszó valami volt. Kézőbb rájöttünk, hogy az valami tészta. De tisztára úgy nézett ki, mint egy szilva.

Ebéd után Marika és Szoldzs elmentek a DIA-ba, én pedig felvettem a harcot az elszaporodó csótányokkal és kitakarítottam a lakást. Majd utánuk mentem. Marika teljesen begerjedt két festményre: valami amerikai festő két önarcképe, egyik fiatalabb korából, a másik idősebb korából. Ámulattal csodálta, ahogy az utóbbiban az érett férfi bölcs tekintetét vélte felfedezni! Belezúgott teljesen...

Késő délután kocsikázásra adtuk a fejünket: Gross Point (az a klassz környék, ahol Acsádiék laknak) és Belle Isla, a sziget. Vicces volt, mert a szigeten később autóversenyt rendeztek, s emiatt a versenypálya már ki volt építve: Pisti nagy örömmel hajtott végig, s még a verseny szele is megcsapta! Természetesen ő nyert, legalábbis az én szememben!