Nem vagyok egy nagy termeszetfotos, de szeretem a madarakat. Bar miota gimnaziumban madaraszas kozben valahogy sikerult meghalnia egy madarnak a kezemben, nem szivesen nyulok hozzajuk. Pontosabban azota egyaltalan nem, csak sultcsirkehez. Pedig igazan nem tehettem rola, teljesen szabalyosan fogtam. Ugyan minden elet egyforman fontos, azert szerencsere nem egy kihaloban levo faj egyede volt, hanem egy rigolany. Szoval a tema. Ugy dontottem, hogy felrakok egy-egy kepet alkalmankent az itt elofordulo madarakrol. Vannak erdekesebb es kevesbbe erdekesebb fajok is, mindenesetre masok, mint otthon. Szinte biztos, hogy szokasomhoz hiven sok hulyeseget fogok irni, meg egy ilyen egyszeru temaban is. De nem kell felni, hamarosan visszajon Rita es ujra emelkedik a szinvonal, reszben amiatt, amit majd o ir, reszben pedig mivel nem fogja hagyni, hogy olyanokat irjak. Nem is lesz baj, miota irtam az UFO-krol, negyedere csokkent a latogatottsag. En azert meg mindig fenntarto, hogy az volt iroi munkassagom csucspontja, egesz addig, amig el nem keszul a klonozo marslakokrol szolo regenyem. Remelem, azert a nyar is belejatszott. Szoval a madar. Szerintem American Robin, azaz vorosbegy es nosteny. Szeretem oket, talan ok az itteni rigok es eleg jol elvannak a mokusokkal.