Délelőtt Acsádiék jóvoltából ismét eljutottunk a magyar templomba. Jó ott lenni.
Utána kínai kaja következett. Egész héten főztem, úgyhogy ma már nem akartam, meg időnk se volt. A kínai jó kaja.
Ismét múzeumot látogattunk. Ma az Afro-amerikai Múzeum került sorra. Elsőnek két kisebb kiállítást látogattunk: egy 'Alpha Kappa Alpha' nevű szakkollégium szerű (sorrority) valami száz éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett kiállítást csodáltuk meg. Érdekes volt látni tevékenységüket, híressé vált tagjaikat és hasonlók.
A másik egy fotókiállítás volt, amelyen templomi fényképeken keresztül mutatta be a művész a szertartások menetét, bár keverte a protestáns és katolikus liturgiákat. Kedvencem a prédikátorokat bemutató rész volt: nagyon megizzadnak meg beleélik magukat. Eléggé "show-man"-ek itt a papok, pl. Barnabás atya is. Pisti szerint azért, mert az amerikaiaknak ez kell. S ha nincs elég regisztrált hívője a templomnak, könnyen bezárathatják. Nincs állami támogatás se, csak a hívők adományaiból élnek, szóval teperniük kell, hogy ne más templomba menjenek a híveik... Visszatérve a fotókhoz: még nagyon elbűvült a sok kalapos, elegéns fekete hölgy képe is. Bár akik tudják, mennyire szeretem a kalapokat, azok nem csodálkoznak ezen... :o) Hiányzanak is, egyet se tudtam elhozni.)
aztán jött a hatalmas állandó kiállítás, mely a feketék egész történelmét (Afrikától napjainkig) próbálta átfogni. Nem kis falat, de szerintem hihetetlen szuperül oldották meg! Lehetetlenség lenne az egészet elmesélni, csak pár dolgot emelek ki.
Az elején, az afrikai életmódot bemutató teremben felfedeztem valamit: MANCALA nevű játékot! Az az egyik kedvenc játékom volt otthon is, s most Pistitől itt is kaptam karácsonyra! A legsokkolóbb a rabszolgaszállító-hajó volt. A hajó gyomrán át vezetett az út a következő terembe. Ott azonban majdnem teljes sötétségben kb. negyven rabszolga feküdt, sorban. Már ez is hatásos volt, de hozzá szólt a hangszóróból a köhögés, betegek nyögése, s egyéb iszonyatos hangok. Kicsit megérezhettem, hogy mennyire borzalmas is lehett ez, de szerintem még így sem tudjuk teljesen elképzelni...
A XX. századi utcasorban betérhettünk egy hajdani moziba, egy zeneszalonba, s a legjobb egy klassz bár volt. Sajnos a fényképező eddigre már lemerült, pedig igazán klassz volt!
Most itthon az egyik kedvenc műsorunkat nézzük: vicces házivideók. Néha egész jók. S itt érdemes hülyét csinálnia magából a jónépnek, mert elég komoly pénznyeremány jár a "legjobbaknak"!
Utána kínai kaja következett. Egész héten főztem, úgyhogy ma már nem akartam, meg időnk se volt. A kínai jó kaja.
Ismét múzeumot látogattunk. Ma az Afro-amerikai Múzeum került sorra. Elsőnek két kisebb kiállítást látogattunk: egy 'Alpha Kappa Alpha' nevű szakkollégium szerű (sorrority) valami száz éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett kiállítást csodáltuk meg. Érdekes volt látni tevékenységüket, híressé vált tagjaikat és hasonlók.
A másik egy fotókiállítás volt, amelyen templomi fényképeken keresztül mutatta be a művész a szertartások menetét, bár keverte a protestáns és katolikus liturgiákat. Kedvencem a prédikátorokat bemutató rész volt: nagyon megizzadnak meg beleélik magukat. Eléggé "show-man"-ek itt a papok, pl. Barnabás atya is. Pisti szerint azért, mert az amerikaiaknak ez kell. S ha nincs elég regisztrált hívője a templomnak, könnyen bezárathatják. Nincs állami támogatás se, csak a hívők adományaiból élnek, szóval teperniük kell, hogy ne más templomba menjenek a híveik... Visszatérve a fotókhoz: még nagyon elbűvült a sok kalapos, elegéns fekete hölgy képe is. Bár akik tudják, mennyire szeretem a kalapokat, azok nem csodálkoznak ezen... :o) Hiányzanak is, egyet se tudtam elhozni.)
aztán jött a hatalmas állandó kiállítás, mely a feketék egész történelmét (Afrikától napjainkig) próbálta átfogni. Nem kis falat, de szerintem hihetetlen szuperül oldották meg! Lehetetlenség lenne az egészet elmesélni, csak pár dolgot emelek ki.
Az elején, az afrikai életmódot bemutató teremben felfedeztem valamit: MANCALA nevű játékot! Az az egyik kedvenc játékom volt otthon is, s most Pistitől itt is kaptam karácsonyra! A legsokkolóbb a rabszolgaszállító-hajó volt. A hajó gyomrán át vezetett az út a következő terembe. Ott azonban majdnem teljes sötétségben kb. negyven rabszolga feküdt, sorban. Már ez is hatásos volt, de hozzá szólt a hangszóróból a köhögés, betegek nyögése, s egyéb iszonyatos hangok. Kicsit megérezhettem, hogy mennyire borzalmas is lehett ez, de szerintem még így sem tudjuk teljesen elképzelni...
A XX. századi utcasorban betérhettünk egy hajdani moziba, egy zeneszalonba, s a legjobb egy klassz bár volt. Sajnos a fényképező eddigre már lemerült, pedig igazán klassz volt!
Most itthon az egyik kedvenc műsorunkat nézzük: vicces házivideók. Néha egész jók. S itt érdemes hülyét csinálnia magából a jónépnek, mert elég komoly pénznyeremány jár a "legjobbaknak"!
