Noel Night napja. Ez egy városi rendezvény, ami nagyon hasonlít az otthoni múzeumok éjszakájára, csak rövidebb, mert délután 5 és 9.30 között tart. Elsőként az egyetemi kávézóban hallgattuk meg a Spirit of Detroit Choir-t. Lenyűgöző, hogy a feketéknek milyen csodálatos hangjuk tud lenni! Ahogy ők tudnak énekelni, úgy egy fehér soha nem fog. Egyszerően fantasztikusak voltak. Főleg gospeleket énekeltek. Nem volt hosszú, talán csak 2o perc, de az annál tartalmasabb volt!

Volt egy kis időnk a következő programig, így megnéztük a főutcán a jégszobrokat készítő fiatalokat. Lenyűgöző szobrokat alkottak! És ami még szebbé tette ezt az estét, hogy elkezdett havazni! Annyira vártam már! Gyakorlatilag két éve nem volt részem hóban, mert otthon mindig abban a városban voltam épp, ahol nem esett... 

A következő programunk a Shabazz African Drum & Dance Troupe volt az Africa Museumban. Felnőttek és gyerekek doboltak, közben kislányok és már nem is olyan kislányok táncoltak afrikai táncokat. A végén még be is lehetett állni, amire meglepően sokan vállalkoztak! Ajánlom figyelmetekbe a videókat, amiket csináltunk! Nagyon dinamikusan mozogtak, igazi élmény volt látni!

Elég rövid volt ez a program is, így megint az utcákon sétáltunk, majd betértünk a Scarab Club-ba. Ez a helyi festőművészek klubja, s egyben alkotóműhely is. El nem tudom mondani, mennyire hangulatos épület. És persze elég öreg, rusztikus és ... Nem is találok szavakat! A legfelső szinten hat műhely van: itt lehetett nézelődni és beszélgetni a mesterekkel. Az egyik festő elmesélte, hogy lett művész: korábban bankár volt, majd egy alkalommal elutazott Afrikába, ahol vázlatokat készített. Elkezdett festeni, s az első kiállításán eladta az összes képét, darabját 5-1oezer dollárért (kb. 1millió- 5millió Ft között...). S így inkább festő lett. Bevallom, nekem az ő művei tetszettek a legjobban. Ahogy láttuk, portrékat készít leginkább, nem is akármilyeneket. A második szinten egy nagyobb közösségi helyiség található kandallóval. Hangulatos egy hely! Itt még én is ihletet kapnék! :o) Volt a művászek között egy meglehetősen fiatal is. Saját bevallása szerint itt csak találkozik a barátokkal, de ő otthon alkot... Ahhoz képest nem lehet olcsó itt egy műhely.

A Scarab Club után siettünk a Detroi Artists Marketbe, ahol Pralaj már várt ránk. Itt a Hot Club of Detroit nevű, négytagú zenekar játszott Django Reinhart zenét, méghozzá nem is rosszul! Előnye a sok amerikai bolond embernek, hogy egy kicsit mindenki elenggedheti magát: mi is ezt tettük, s az egyik számra elkezdtünk keringőzni. Bár csak néhány pillanatig táncoltunk, jó móka volt. És senkitől nem kaptunk ezért megvető pillantásokat. :o)

Most már Pralajjal együtt ismét a központi színpadhoz indultunk, közben már hógolyóztunk is! Ott elkészültek  a szépséges jégszobrok, valamint elkezdődött a Tartan Terrors koncert. Hááát, nagyon viccesek! Csak már túl hideg volt, ezért inkább behúzódtunk a szemközti könyvtárba, ahol még elcsíptük egy másik koncert végét.
Még egy darabig kószáltunk a közeli helyszínek között, de sajnos eddgigre már minden program véget ért. Még hógolyóztunk egy kicsit, majd a meleg otthonunk felé vettük az irányt...