2009. április 25-e, szombat
A reggeli órákban indult a repülőnk nyugatra, ahol közel négy órás repülés és a havas hegycsúcsok madártávlatból való csodálata után Seattle városában landoltunk. Miután hamar birtokba vettük a hotelszobákat Marioékkal, útnakindultunk az Experience Music Project elnevezésű helyre. Ott megtekintettük Jimi Hendrix személyes holmijait, gitárjait, ill. széttört gitárjainak daradjait, aztán bevetettük magunkat a studiókba. Mondanom sem kell, a fiúkból egyböl előbújt a lelkük mélyén szunnyadó rocksztár. Pisti ezerrel verte az összes dobot, ami a kezébe akadt. Volt egy studió, ahol közösen lehetett kipróbálni a gitárokat és a dobszerkót, ott együtt mutatta meg Pisti és Mario, hogy mire képesek. Én a süketség fenyegető veszélye miatt rövidesen elhagytam a parányi termet. Később sikerült még bejutnunk egy énekes studióba is, ahol Pisti kiüvöltötte az összes hangját, én meg nem tudtam énekelni, mert annyira kellett röhögnöm. A következményekről csak annyit, hogy Pistinek hang hiányában veszélybe került a három nappal később esedékes előadása.
